Hajtogattam a kukák mögött egy álmot
egy kerthelyiség félreeső részén.
Eldugult piszoárban vitorlázok,
sapkám a hold, fésűm a szél.
Sorra dőlnek ki mellőlem a lányok,
fojtogató bűntudat emészt,
a szívek szemétdombján kapirgálok.
Szeretni, Istenem, milyen nehéz.
Annyi minden bajjal kell még megküzdenem,
plusz, még itt van a nyakamba varrva
egy lefejezett szerelem.
Tükröm, tükröm mondd meg nékem,
jól áll e ez nekem?
Sorra tűnnek el mellőlem a srácok,
mindegyiknek jobb dolga akadt.
Zajos magányban foszforeszkálok
a sápadt fényű telihold alatt.
Annyi minden szarral kell még megküzdenem,
ellenséges szélmalmoktól zavaros szellemem.
Nincsen veszély, csak képzelem.
Aztán orvosok jönnek, kezükben fegyver,
és ha a vegyszer egyszer a vénába hatol,
a lakatlan szigetlakó lelke tenger lesz,
a szíve lepényhal. Itt úszkál valahol.
Annyi minden szarral kell még megküzdenem,
egy tucat csörgősipkás lidérc horkol mellettem.
Választok egyet. Melyik tetszik, melyik legyen a partnerem?
---
Lyrics submitted by Samantha.